Egészen meglepő, hogy az összes valaha kibányászott arany mindössze három és fél olimpiai úszómedencét töltene meg, mégis mindenhol jelen van: ékszerekben, valutákban, történelmi relikviákban, sőt, még a mobiltelefonokban is. Ez a nemesfém évezredek óta megragadja az emberek fantáziáját, és elképesztően összetett története van.
A film elkalauzol minket az arany keletkezésének csillagászati gyökereihez, ahol kiderül, csak egészen különleges csillagrobbanások képesek ilyen nehéz elemeket létrehozni. Miközben földi készleteink szűkösek, a kitermelt arany közel harmada a dél-afrikai Witwatersrand-medencéből származik, és ma a legnagyobb aranykincs a New York-i Federal Reserve alatt pihen.
Az arany felhasználási köre meglepően széles: szépsége és kémiai stabilitása miatt az ékszereken és pénzeken túl műszaki eszközökben, fogászati tömésekben, repülőgép-hajtóművekben vagy a James Webb űrtávcső tükrein is helyet kap. Érdekesség, hogy sokan még élelmiszerként is fogyasztják – demonstrálva a ritkaságot és a gazdagságot.
Kiemelt szerepet kap a történelemben az 1848-as kaliforniai aranyláz, amely gazdasági fellendülést, migrációt és társadalmi változásokat hozott, de közben súlyos emberi és környezeti problémákat hagyott maga után. A bányászat árnyoldalai ma is jelen vannak, főként a modern kori aranylázak esetében, amelyek komoly környezeti károkat és társadalmi egyenlőtlenségeket eredményeznek.
A történet nem áll meg a Föld felszínén: a film kitér az arany előállításának tudományos kísérleteire, valamint az űrben, például aszteroidákban található potenciális aranykészletekre is. Jelenleg azonban az ilyen kitermelési technológiák túl drágák és összetettek ahhoz, hogy reális alternatívát jelentsenek. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: vajon a jövőben képesek leszünk új, fenntartható forrásokat találni ehhez az örök értékű anyaghoz?
