Az elmúlt években a generatív mesterséges intelligencia és a gazdasági szigorítások egyre több vállalatot kényszerítettek arra, hogy újragondolják munkaerő-felépítésüket. Sok cég költségcsökkentési okokból csökkenti a középvezetői pozíciók számát, egyes iparágakban pedig már a belépő szintű munkakörök is veszélybe kerültek, hiszen ezeket az AI képes kiváltani.
Egyre több szakértő fogalmazza meg aggodalmát, hogy a gyorsabb munka üteme mellett háttérbe szorulhat a képességfejlesztés és az előléptetési lehetőség. Felmerül a kérdés: ha mindenki szeretne rövid távon spórolni, ki fogja átvenni a stafétát a következő években, amikor szükség lesz magasan képzett szakemberekre?
Az új generatív AI technológiák miatt átalakulhat a tanulási folyamat. Korábban a szakértelem átadása jellemzően gyakorlati munka során történt a tapasztaltabb szakemberek mellett, de most a kezdők nélküli, gyorsított munkavégzés kerülhet előtérbe. Ez az erősödő tendencia világszerte veszélyeztetheti a szakmai utánpótlást, mivel a kezdők nehezebben szereznek érdemi tapasztalatot.
A folyamat globális hatásai is jelentősek, mivel a munkavállalók alapvető készségeit is megváltoztatja az AI, és mindez 2030-ra már a jelenlegi képességek közel 40%-át átalakíthatja. Ez további kérdéseket vet fel az oktatás, a munkahelyi tréningek és a közpolitika szerepével kapcsolatban, valamint azzal, hogy miként lehet megőrizni az „újonc–szakértő” kapcsolaton alapuló tanulást az új technológiák korában.
