A beszélgetés középpontjában az áll, hogy miként befolyásolja a mesterséges intelligencia – különösen a nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT – használata a felhasználók agyi működését és tanulási folyamatait.
A kutatók különböző csoportokat vizsgáltak esszéírás során: voltak, akik kizárólag ChatGPT-t, mások csak keresőmotort, illetve csupán a saját tudásukat használhatták. Az agyi aktivitás, a kognitív terhelés és a felhasznált szókincs sokféle különbséget mutatott a csoportok között, például jelentősen homogénebb lett a ChatGPT-t használók szövege, és kevesebben érezték magukénak az elkészült munkát.
Felvetődik az a kérdés, hogy vajon szükséges-e a „küzdelem” a tanulásban, illetve mit veszítünk azzal, ha az AI túl nagy terhet vesz le az emberi agyról. Emellett érdekes aspektus a hosszú távú memória és az önálló gondolkodás képessége is, ahogy a személyes tulajdonosság érzete csökken egy mesterségesen előállított szöveg esetén.
Szóba kerülnek az oktatás jövőjére, az AI-hoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire, valamint a magányosság, a társas kapcsolatok és akár a pszichológiai veszélyek kérdései is. A szakértők arról vitáznak, hogyan kellene a tanítási módszereket, értékeléseket és a kognitív fejlődést újragondolni egy olyan korban, ahol az AI már elválaszthatatlanul jelen van a hétköznapokban.
