Az energiaipar történetét hosszú időn keresztül az határozta meg, ki birtokolja és uralja a korszak legfontosabb fosszilis tüzelőanyagait. A múlt eseményei, mint például az 1970-es évek olajválsága, jól mutatják, milyen sebezhető egy társadalom, ha egyetlen üzemanyagra támaszkodik.
Napjainkban azonban minden eddiginél jelentősebb, új energiaváltást élünk meg, amely nem egy újabb üzemanyagra, hanem technológiára épül. Felmerül a kérdés: vajon ki irányítja majd a tiszta energia jövőjét? Lesz-e új „energia-nagyhatalom”, mint korábban az olaj birtokosai között?
A világ energiaellátásának kulcsa mostantól sokkal inkább a megújuló technológiáké, amelyek többek közt körforgásosabbak, rugalmasabbak és helyettesíthetőek, szemben az egyszer elégetett, végleg elvesző fosszilis tüzelőanyagokkal.
Az előadás példákon keresztül mutatja be, miként változhatnak meg a piaci erőviszonyok egy technológia-központú világgazdaságban. Vajon létezhet sikeres „nyersanyag-kartell” az energiatranszformációs ásványok piacán? Valóban uralhatja egyetlen ország vagy vállalat a jövő energiáját?
A globális erőforrások, alternatív anyagok és az újrafelhasználás jelentősége alapjaiban írhatja át, kinek lesz valódi befolyása az energiaiparban a következő évtizedekben. Az előadó közös gondolkodásra hív, hogy mit jelent mindez a gazdasági hatalom, a gyártás és az innováció szempontjából világszerte.
