Steven Pinker előadásában azt vizsgálja, hogyan formálja a világot a közös tudás, vagyis amikor nemcsak egyénileg tudunk valamit, hanem mindenki tudja, hogy a többiek is tudják, és ezt mindenki a végtelenségig tudja. Ennek jelentőségét jól példázza Hans Christian Andersen meséje, a publicitás pszichológiája és a közös tudat szerepe a társadalmi viselkedésben.
Pinker kitér arra, mennyire fontos ez a fajta tudás a koordinációban, legyen szó mindennapi helyzetekről, pénzügyi folyamatokról vagy társadalmi normák betartásáról. Felveti, hogyan segíthet a nyelv, a konvenciók, illetve a feltűnő, közös pontok abban, hogy emberek együttműködjenek anélkül, hogy közvetlenül kommunikálnának.
A közös tudás erejét olyan példákkal világítja meg, mint a tüntetések vagy gazdasági buborékok kialakulása, de megemlíti filmidézeteket, hétköznapi vicceket és a társas kapcsolatok rejtett szabályait is. Az előadás izgalmas kérdéseket vet fel arról, hogyan befolyásolják ezek az elvek az emberi kapcsolatokat és a társadalmi együttélést, illetve miként állnak ellen vagy omlanak össze ezek a törékeny, közös normák.
