Akello Hardt személyes tapasztalatai és módszerei kerülnek fókuszba, miközben bemutatja, hogyan válhat egy regény jelenete vizuális alkotássá AI segítségével. Az alkotói folyamat kiindulópontjaként a prózát emeli ki: ennek lebontásával, vizuális ütemtervekre tagolásával kezdődik minden, legyen szó képregényről vagy filmről.
A felvetett kérdések közé tartozik, hogy a szerző milyen formát válasszon a történethez: képregény, grafikus regény, rövid film, könyvtunkoló vagy akár storyboard is szóba jöhet. Részletesen bemutatja a „beat sheet” építő ötletét, amellyel öt kérdés mentén strukturálhatók a jelenetek: mi történik először, mi változik, mit kell feltétlenül észrevennie a nézőnek, mi maradjon állandó, és hol van az érzelmi váltás.
Kiemelt figyelmet kap a különböző médiumok eltérő vizuális grammatikája: panel kontra filmkép, szövegbuborék kontra hangalámondás, oldalterv kontra vágás. A szerző arra is rámutat, mennyire eltér a történetélmény a két utak mentén, és hogyan játszanak szerepet ebben a mesterséges intelligencia eszközei, különösen az adaptáció során adható vezérszavak és sablonok használata.
Az alkotói szabadság és a történet szolgálata áll mindenek felett; a döntési szempontok mentén Hardt segít felismerni, mikor lesz hatásosabb egy jelenet képes regényként, és mikor működik jobban mozgóképes formában. A példák mellett gyakorlati tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan érdemes a jeleneteket vizuális elemekre bontani és az AI-t célzottan használni ehhez az alkotói folyamathoz.
