Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági forradalmak, a jobb vetőmagok, műtrágyák és gépek révén folyamatosan nőtt a globális élelmiszertermelés. Most viszont az éghajlatváltozás jelei egyre jobban érezhetők: szélsőséges időjárás, aszályok és áradások minden földrészen veszélyeztetik a terméshozamokat.
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a népességnövekedés – bár lassul, és a termékenységi ráta csökken – még mindig több milliárd új ember ellátását követeli ebben az évszázadban. Ezzel párhuzamosan a fő élelmiszernövények, például a kukorica hozama csökkenhet, ha nem változtatunk.
Felmerül a kérdés: el tudjuk-e látni a világot elegendő élelmiszerrel úgy, hogy közben a termelést sújtja a klímaváltozás, és a régi mezőgazdasági modell már nem működik? A szakértők szerint az új technológiákban, mint például a laboratóriumban tenyésztett hús és a precíziós fermentáció, rejlik a lehetőség, amelyek forradalmasíthatják a fehérjetermelést.
Számos országban már a polcokra került a tenyésztett hús, illetve a tejszármazékokat is sikerül előállítani állatok nélkül. Kihívás marad ugyanakkor a globális kereskedelem átalakítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és a fogyasztói szokások módosítása. A kérdés nyitva marad: vajon ezek az új megoldások elegendőek lesznek ahhoz, hogy alkalmazkodjunk a változó világhoz?
