Hogyan formálja a városi környezet a mindennapi észlelésünket, és mennyire értjük meg valójában az épületeket, amelyek között élünk? A beszéd felveti, hogy az építészet általában kevés figyelmet kap a médiában és a közbeszédben, így kevesen gondolkodnak el a minket körülvevő terek jelentésén és történetén.
Fókuszba kerül az is, hogyan alakítják a szakmabeliek—építészek, tervezők—saját maguk közti kommunikációja az épületekkel kapcsolatos diskurzust, miközben a lakosság nagy része kívülálló marad. Megjelennek kérdések arról, miért csak ikonikus, sztárépítészek által tervezett épületekről beszélünk, miközben a hétköznapi környezetünket meghatározó egyszerűbb házak szinte láthatatlanok maradnak.
A prezentációban szó esik arról is, miért lenne fontos, hogy az építészet ne csak vizuálisan, hanem történetmesélésen keresztül is elérhetővé váljon, és ne csak szakmai körökben folyjon erről párbeszéd. Miképpen lehetne minden épület történetét megosztani, és ezáltal demokratizálni a városi tér megértését és értékelését?
