San Francisco egyik elegáns negyedében egy esős napon a föld váratlanul megnyílt, és egy hatalmas, 12 méter mély nyelő keletkezett. Az eset jól rávilágít arra, mennyire kiszámíthatatlanul jelenhetnek meg a nyelők, amelyek akár egész utcákat vagy városrészeket is elnyelhetnek.
Az Egyesült Államok floridai államában például több tízezer nyelő található, amelyek mérete a kicsinyektől a száz méter átmérőjű óriásokig terjed. Ezek azért keletkeznek, mert a víz, főleg az enyhén savas eső, fokozatosan oldja a kőzetet a föld alatt, üregeket kialakítva. Ahogy a talaj és az üledék ezekbe az üregekbe szállítódik, rejtett repedések és üregek alakulnak ki a felszín alatt.
Egyes nyelők hirtelen omlanak be, amikor a felszínen lévő vékony réteg már nem bírja el a rá nehezedő terhelést, mások fokozatosan alakulnak ki, csendesebben, de nem kevésbé veszélyesen. Az is előfordul, hogy lassan, hosszabb idő alatt képződik üreg a föld alatt, míg végül beszakad a felszín.
Különösen gyakoriak az ilyen képződmények mészkőben gazdag területeken, úgynevezett karsztvidékeken. Az ilyen helyeken a nyelők akár csodálatos természeti látványossággá vagy szakrális hellyé is válhatnak, mint például a mexikói cenoték, amelyeket a maják szentként tiszteltek, vagy Kína híres Heavenly Pit-je, amely egyedi élővilágnak ad otthont.
Mindemellett sok nyelő keletkezése mögött emberi tevékenység áll: vezetékek szivárgása, földalatti munkálatok, vízkicsapolás vagy fosszilis tüzelőanyag-kitermelés egyaránt hozzájárulhat a kialakulásukhoz. A klímaváltozás pedig tovább növeli e geológiai jelenségek kockázatát, hiszen szélsőséges esőzések és szárazságok egyaránt előidézhetik az omlást, ezért fontos kérdés, hogyan lehetne felismerni és megelőzni a nyelők megjelenését a jövőben.
