Az elhangzottak alapján a Google egyik 2016-os belső prezentációja került napvilágra az antitrösztper során, amelyből kiderül: a keresőóriás nem ténylegesen érti meg a webes tartalmakat, hanem elsősorban a felhasználói reakciókból von le következtetéseket a tartalom minőségéről és relevanciájáról.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy mennyire támaszkodik a Google az úgynevezett „felhasználói jelekre” (mint például a visszalépések aránya, elköteleződés vagy oldalon töltött idő) a keresési eredmények rangsorolásánál, szemben a tényleges tartalmi elemzéssel. Ez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy milyen tartalomkészítési stratégiák lehetnek sikeresek azok számára, akik előrébb szeretnének kerülni a találati listán.
Az előadás során különféle, a keresőoptimalizálásban (SEO) fontos alapelveket és gyakorlati taktikákat említenek meg – például a kereső szándékának pontosabb kiszolgálását, a felhasználói élmény javítását rövid összegzésekkel, vagy a címek és tartalmak tudatos alakítását annak érdekében, hogy a keresők minél gyorsabban rátaláljanak a számukra legfontosabb információkra.
A témák között felmerül az is, hogy a Google „megértést színlel”, és ennek a keresési élményre, illetve a tartalmi alkotókra gyakorolt hatása milyen kérdéseket vet fel a jövőre nézve. Több szemléletes példa és személyes tapasztalat segíti a különböző SEO-hoz kapcsolódó összefüggések átlátását, valamint a felhasználói viselkedésen alapuló rangsorolás dilemmáit.
