A piramisok titokzatos építményei több évezrede vonzzák a tudósokat és laikusokat egyaránt. Óriási méreteik, elképesztő pontosságuk és precíz mérnöki kidolgozottságuk felvetik a kérdést: hogyan alkottak ilyen időtálló csodákat azok, akik még a kereket sem ismerték?
A város felett őrködő kőóriások eredete, építéstechnológiája és célja régóta vitákat szül. A múlt felfedezői robbanóanyaggal próbálták feltárni titkaikat, míg a jelen kutatói modern mérnöki és természettudományos módszerekkel igyekeznek megfejteni a rejtélyeket. A leghíresebb piramis, a Gízai nagy piramis lenyűgöző mérnöki munka: oldalai mindössze pár centiméterrel térnek el egymástól, több millió kőtömböt illesztettek össze tökéletes pontossággal.
Az egyiptomi piramisok megépítésének folyamata hosszú fejlődési folyamat eredménye: földhalmokból és lépcsős piramisokból jutottak el a síkoldalú gigászokig. A videó olyan technikákat mutat be, mint a csillagok segítségével történő tájolás, vízszintező árkok, rézszerszámokból készült vésők és homokkal működő fogazatlan fűrészek használata.
Felmerül a kérdés: kik dolgoztak ezeknek az óriási síremlékeknek a felépítésén? Legújabb régészeti kutatások szerint nem rabszolgák, hanem jól ellátott, nagyrészt helyi szabad emberek és szakemberek alkották a munkaerő gerincét. Az egyiptomi társadalom szervezettsége és logisztikai teljesítménye legalább annyira számottevő, mint a piramisok építészeti bravúrja.
A piramisok végső célját illetően sem jutottak még egyértelmű konszenzusra a kutatók. Valóban csupán királyi síremlékek? Vagy csillagvizsgálók, mágikus átjárók az isteni lét felé? Egyes teóriák szerint elhelyezkedésük megfeleltethető az Orion-öv csillagainak, míg mások szerint titkos kamrákat rejthetnek, amelyek még további meglepetéseket tartogatnak. A feltárások, felfedezések és viták a mai napig folytatódnak, miközben a piramisok továbbra is az idő és az emberi tudás diadalának szimbólumai.
