Az elméleti fizika egyik legizgalmasabb kérdéseit járja körül a beszélgetés, amely során a téridő szerkezetének eredetét vizsgálják. Az elején az előadó elmagyarázza, hogy kezdetben csupán elszigetelt pontokból indulnak ki, amelyeken még nem értelmezhető a téridő fogalma.
További mélyreható magyarázat hangzik el arról, hogy ezekhez a pontokhoz vektorterek – úgynevezett spin terek – kapcsolhatók, és a hullámfüggvények ezekben vesznek fel értékeket. Ez a felépítés vezet oda, hogy egyre bonyolultabb struktúrák, például kauzális kapcsolatok jelennek meg a pontok között, és fokozatosan kialakul egy téridőnek nevezhető rendszer.
A beszélgetés során felmerülő kérdések a gauge invariancia, valamint a standard modellekhez tartozó csoportstruktúrák eredetének kérdéskörét is érintik. Vizsgálják, hogy mennyire lehetséges az általános relativitás és a kvantumelmélet struktúráinak egyesítése egy teljesen új, absztrakt matematikai formalizmus mentén.
Felmerül az is, annak vizsgálata, hogyan írhatók le a klasszikus fizikai elvek (mint például a minimális akció elve) ebben az új keretben, amikor még nem létezik folytonos téridő vagy hagyományos metrika. Kiemelt szerepet kap a kauzális akció elve, amely meghatározza, hogy milyen hullámfüggvények által jönnek létre a fizikai törvények és struktúrák.
Az előadó kitér arra, miként lehet a Minkowski-térben definiált hullámfüggvények révén bemutatni, hogy a klasszikus értelemben vett téridő a modellezett rendszerekben optimális konfigurációként, minimizálási elv alapján jelenik meg. A beszélgetés során azonban elkerülik a végső fizikai válaszok, illetve a teljes megoldás bemutatását, csupán felvillantják az elmélet lehetséges következményeit és azokat a matematikai kérdéseket, amelyek további kutatás tárgyát képezhetik.
