Az univerzum végső sorsa, a hőhalál, egy olyan távoli jövőbe kalauzol, ahol minden csillag kialszik, és a galaxisok szétoszlanak. Ebben a sötét, üres kozmoszban létezik egy fejlett civilizáció, a Noxánok, akik minden tudományos kérdést megoldottak, de ugyanúgy szembesülnek az alapvető fizikai korlátokkal, mint mi.
Az egyik legfontosabb kihívásuk az energia: hogyan tarthatják fenn tudatukat és kultúrájukat szinte végtelen ideig, amikor a világ összes energiaforrása elapad? Az elméleti lehetőség egy óriási akkumulátorrendszer kiépítése, amely képes elraktározni az utolsó csillagok energiáit. Ez azonban csak időleges megoldás, így új irányt kell keresniük.
A kulcs az életformájuk gyökeres átalakítása: biológiai testük helyett mesterséges vagy virtuális elmékre van szükségük, hogy optimalizálják energiafelhasználásukat. Egy különleges tudományos hipotézis, a „Dyson hideg gondolatai”, azt állítja, hogy minél alacsonyabb a gondolkodó elme hőmérséklete, annál kevesebb energiát igényel a gondolkodás – cserébe viszont lassabban gondolkodik. Így a Noxánok hosszú hibernációs ciklusokkal és egyre lassabb gondolkodással akár évmilliárdokig, sőt, szinte örökké fennmaradhatnak.
Az elgondolkodtató kérdés: létezik-e valódi örökkévalóság, vagy a fizika törvényei végül minden tudatot elnémítanak? Vajon képes lehet egy civilizáció túlélni a világegyetem pusztulását, vagy csupán újabb módját találja meg a mulandóságnak?
