Az adatbiztonság és a mesterséges intelligencia összefonódása egyre több vezetőt foglalkoztat. Sokan azt kérdezik: biztonságos-e az adataikat olyan eszközökbe tölteni, mint a ChatGPT vagy más AI platformok? A felvetés azonban két fontos kockázati tényezőt rejt magában: egyrészt a közvetlen adatvesztést vagy adatszivárgást, másrészt azt a versenyhátrányt, amely akkor jelentkezik, ha a cég késlekedik az AI bevezetésével, miközben konkurensei már előnyt kovácsolnak a technológiából.
Az előadó részletesen bemutatja, hogy az AI beillesztése a vállalati működésbe nem egyszerűen „igen vagy nem” kérdése. Az adatok különböző szinteken lehetnek kitéve az AI számára – a teljes zártságtól kezdve az olvasási, majd írási jogosultságokig, mindegyik más-más kockázattal és potenciális haszonnal jár. Külön érdekesség, hogy a főbb AI-szolgáltatók (ChatGPT, Claude, Gemini) különféle beállításokat kínálnak a felhasználók számára az adatkezelés testreszabására.
A kockázatmenedzsment szempontjából négy jól ismert stratégia kerül terítékre: az elkerülés, a mérséklés, az átruházás és az elfogadás. Ezeket az AI-biztonság terén is éppúgy lehet alkalmazni, mint bármely más vállalati kockázat esetén. A videó olyan kérdéseket vet fel, mint hogy vajon mennyire lehetséges teljesen elzárkózni az AI-tól, milyen kompromisszumokat kell kötni, és hogyan mérhető fel, melyik kockázat éri meg a várható előnyök tükrében.
További kérdések is felmerülnek: Hogyan lehet szétválasztani az AI által nyújtott előnyöket a lehetséges veszélyektől? Melyik beállítási szintek felelnek meg leginkább egy adott cég igényeinek? És milyen hosszú távú hatással járhat, ha egy vállalkozás túl sokáig vár az AI integrálásával?
