Az élelmiszer-pazarlás világszintű problémája az Egyesült Államokban is óriási méreteket ölt – az el nem fogyasztott, mégis kidobásra kerülő élelmiszerek mennyisége szinte felfoghatatlan. Jasmine Crowe-Houston személyes élményeiből kiindulva indította útjára a Goodr nevű vállalkozást, amely újszerűen közelít az élelmiszer-pazarlás és az éhezés összekapcsolásához.
A beszélgetés során szóba kerül, milyen gyakorlati és logisztikai nehézségekkel szembesülnek azok a cégek, amelyek szeretnék elkerülni, hogy eladhatatlan, de fogyasztható ételek hulladékká váljanak. Miért olyan nehéz a vállalati hozzáállást megváltoztatni, és hogyan lehet túllépni a megszokásokon és félelmeken?
Érdekes felvetés, hogy az élelmiszerhiány nem feltétlenül a termelés vagy források hiányából, hanem sokkal inkább az elosztási rendszer hibáiból ered. Meddig juthat egy technológiai megoldás, amely valós időben segít összekötni a felesleges ételt a rászorulókkal, és képes-e valóban számottevő változást elérni egy ennyire összetett problémában?
Ezenkívül szó esik arról is, hogy a fenntarthatóság időnként inkább marketingfogás marad, mint valódi vállalati törekvés, és hogy az üzleti modellek, jogszabályok és társadalmi elvárások hogyan alakítják az ételpazarlás elleni harcot.
