Miként értelmezhetjük a kvantumvilág eseményeit, ha a jövő is befolyásolja a jelent? Ezt a látszólag meghökkentő kérdést boncolgatja a beszélgetés, melyben Yakir Aharonov professzor mutatja be forradalmi szemléletét a kvantummechanikáról. Aharonov szerint a megszokott történet a kvantumfizikáról hibás – nem csupán a múlt, hanem a jövő is aktív szerepet játszik abban, hogy ma mit tapasztalunk.
A professzor az Aharonov-Bohm-effektus társ-felfedezője és a gyenge (weak) mérések elméletének úttörője. Saját elmélete, az ABL-formalizmus – vagy kétállapot-vektor formalizmus – szerint két hullámfüggvényt kell használni: az egyik a múltból, a másik a jövőből halad a jelen felé. Ez a gondolat nemcsak új kérdéseket vet fel az okságról és a determinizmusról, hanem a mérés fogalmának értelmezését is átalakítja.
Bemutatásra kerülnek azok a tévképzetek, miszerint a kvantumvilág lényegénél fogva véletlenszerű vagy „ok nélküli”. Felmerül, lehet-e úgy mérni egy rendszert, hogy közben nem zavarjuk meg? Miért jelenik meg az elektron hol hullámként, hol részecskeként, és mit mond erről az Aharonov által kidolgozott új mérési módszer? Példákon – például az úgynevezett kvantum Cheshire macskán – keresztül tárulnak fel új, meghökkentő kvantumjelenségek.
A beszélgetés bepillantást nyújt a kvantummechanika történetébe, ikonikus alakok – Heisenberg, Bohm, Einstein, Feynman – szemszögéből, közvetlenül Aharonov otthonából, Izraelből. Felvetődnek mély kérdések: Mi tekinthető valódi valóságnak a kvantumelméletben? Hogyan alakultak ki ezek a forradalmi gondolatok, és milyen illúzióktól kell megszabadulnia a tudománynak?
