Az elemzés középpontjában a mennyiségi lazítás (QE) időzítése áll, amelyet a globális likviditás lehetséges növekedése kapcsán boncolgatnak. Részletesen megvizsgálják, miként történhet a pénzpiacok fellazítása, valamint azt, milyen makrogazdasági tényezők – például a kamatlábak alakulása vagy a szövetségi alapok rátájának mozgása – vezethetnek el a QE indításához.
Vizsgálják azt is, hogy a pénzügyi mozgások milyen hatással lehetnek a kriptopiacra, különös tekintettel a bitcoin dominanciájára és az altcoinokra. A globális folyamatokat befolyásoló tényezők között kiemelkedik Japán szerepe, különösen a japán államkötvények és a jen kölcsönzési rátája, amelyek befolyásolhatják az amerikai jegybank lépéseit is.
Felmerül a kérdés, merre mozdulnak el a nagy piaci szereplők likviditás-felszabadulás esetén, főként, amikor a hozamok csökkennek a stabilcoinok területén. A videó kitér a stabilcoin-modellek közötti különbségekre, kiemelve például a Circle, Tether vagy Athena megközelítéseit, valamint a Sony új blokklánc- és stabilcoin-projektjét.
Külön figyelmet kapnak az innovatív kriptoeszközök, az önálló letétkezelés témája és a globális jogszabályi változások is. A japán kriptóadózás csökkentése, illetve az esetleges amerikai szabályozási rendezés további lendületet adhatnak a piacoknak. A lehetséges hatások elemzése során mindig nyitva marad a kérdés, hogy a növekvő likviditás miként csatornázódik majd a kriptovaluta-ökoszisztémába, és mely szereplők járhatnak jól ezekből a folyamatokból.
