A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 8 perc

Hogyan befolyásolhatja a CLARITY Act a kriptohozamokat és a jogi környezetet az USA-ban?

A CLARITY Act új szabályokat hozhat a kriptovilágba, megszüntetheti a stablecoinokra elérhető passzív hozamot, miközben jogi stabilitást ígér a főbb tokeneknek és a DeFi fejlesztőknek.

Az Egyesült Államokban hamarosan akár teljesen megszűnhet a kriptopénzeken elérhető passzív hozam, ha elfogadják a CLARITY Act néven ismert törvényjavaslatot. A legújabb washingtoni megállapodás gyökeresen átalakíthatja, hogyan kereshetnek a befektetők kamatot stablecoinokon, például USDC és USDT tokeneken az amerikai tőzsdéken.

A szenátusi egyeztetések során több sarkalatos kérdés is felmerült; például, hogy a kriptotőzsdék adhatnak-e kamatot egyszerű pénztartásért cserébe. A kompromisszum szerint ezentúl csak aktív használat – például kereskedés, likviditásbiztosítás vagy fizetés – után járhatnak díjak, míg a passzív, puszta parkoltatásra nem.

Komoly háttérharcok formálták a szabályozás tartalmát: a pénzügyi szektor, különösen a bankok, erőteljesen lobbiztak a stablecoin hozam eltörléséért. Ugyanakkor az ipari szereplők, köztük nagyvállalatok és szervezetek, a jogszabály átláthatóságát, de főleg a DeFi fejlesztők védelmét és a tokenek végleges jogi besorolását tartják előrelépésnek.

Nem csak a hozamszabályozás, hanem etikai kérdések is napirendre kerültek: javaslat született például, hogy politikusok, köztük a jelenlegi elnök vagy Trump, ne kerülhessenek összeférhetetlen helyzetbe a kriptopiacon. Ezek az indítványok azonban egyelőre elbuktak a vitában, sorsuk továbbra is kérdéses.

A végső döntést több tényező befolyásolja majd: vajon a tőzsdék és a befektetők számára fontosabb a fix jogi keret és a piacnyitás, vagy inkább a rövid távú, passzív hozamlehetőségek fenntartása jelentene vonzerőt? A kriptoszektor szereplői most azt mérlegelik, hosszú távon melyik forgatókönyv szolgálja jobban az ágazat érdekeit.