Milyen különbségek fedezhetők fel, amikor a keresőoptimalizálást (SEO) hagyományos módszerekkel és mesterséges intelligenciával működő nyelvi modellek (LLM-ek) számára végezzük? A beszélgetés azzal indul, hogy a szakértők felvetik, mennyire eltérőek a célok és az optimalizálási stratégiák, amikor nem kulcsszavakra, hanem konkrét márkákhoz köthető kérdésekre és felhasználói szándékra fókuszálnak.
Felszínre kerülnek olyan új lehetőségek, például a „truth alignment framework”, amely során a vállalkozások mérik, hogy a ChatGPT és más LLM-ek hogyan válaszolják meg a leghúsbavágóbb, akár döntő fontosságú, szkeptikus kérdéseket a márkával kapcsolatban. A beszélgetők példákat hoznak arra, hogyan érdemes releváns és keresőbarát tartalmat előállítani ahhoz, hogy az AI-alapú keresőmotorok is a kívánt módon reprezentálják a céget vagy a terméket.
Felmerül az is, hogy az eddig háttérbe szorult márkaoptimalizáció hogyan válhat az AI-alapú keresésben sokkal fontosabbá, mint a pusztán nem márkázott kulcsszavakra való optimalizálás. Megvitatják, hogy miként kell strukturálnunk oldaltartalmainkat, hogy azok kifejezetten jól szerepeljenek LLM-es keresésekben, például összehasonlítások, vertikális megközelítések, rövid és kompakt (ún. kompakt kulcsszavak) oldalak létrehozásával.
Szó esik az új, kreatív linképítési ötletekről, mint a GPT-k és Claude-artifactok tartalomként való felhasználásáról, vagy a gyorsan összeállított sajtóközlemények hatásáról az AI-keresésekben. Végül különféle inspiráló példákat is hallhatunk arról, hogyan lehet egy márka ismertségét és szakmai hitelességét digitális eszközökkel bővíteni, s az is felmerül, hogy milyen SEO-módszerek működnek különösen hatékonyan vagy akár meglepően egyszerűen manapság.
