Az elmúlt hónapokban hatalmas változás kezdődött meg a mesterséges intelligencia fejlődésében: a chatbotkorszakból átcsúsztunk az ügynöki (agentic) korszakba. A számítási kapacitás iránti igény drámai módon, nagyságrendekkel nőtt. Ennek gazdasági következményei már most is érezhetők – nem csupán hardvergyártók, hanem számos más vállalat is érintett a gyorsuló átalakulásban.
Az AI mindennapi alkalmazása ma már kézzelfoghatóan növeli az egyéni produktivitást, miközben alapjaiban rengeti meg a hagyományos vállalati működést. Kritikus kérdések merülnek fel a munkaerőpiac és a vállalati struktúrák jövőjével kapcsolatban: miként változtatja meg a munkahelyek szerkezetét a technológia, fenyeget-e tömeges elbocsátás, vagy inkább új típusú lehetőségek nyílnak meg?
Mindeközben a pénzügyi piacokon is komoly perspektívaváltás zajlik. A beszélgetésben felvetik, hogy a vállalatok értékelésének hagyományos modelljei kihívásokba ütköznek egy olyan korszakban, ahol az AI kiszámíthatatlan sebességgel változtatja a játékteret. Ki profitálhat ebből és milyen eszközök, részvények, valuták vagy árucikkek lehetnek a jövő nyertesei?
Geopolitikai szinten pedig megjelent az AI mint stratégiai fegyver: országok és cégek között teljes fegyverkezési verseny zajlik az algoritmikus hatalomért, miközben a köz- és a magánszféra határai egyre elmosódnak. Mindehhez hozzáadódik az ügynöki modellek terjedése, a digitális dolgozók megjelenése és a számítási kapacitás infrastruktúrájának hiánya, amely újabb kérdéseket vet fel a globális ellátási láncokról és az erőforrásokról.
