A videó a negatív harmónia zenei elméletét járja körül, és bemutatja, hogyan lehet egy adott dallamot vagy akkordmenetet „tükörfordításban” áthelyezni egy másik hangnembe. Gyakorlati példákkal demonstrálja, hogy a legismertebb dalok — például az Oasis Live Forever vagy a Radiohead Creep — hogyan hangzanának, ha negatív harmóniába fordítanánk őket.
Az elmélet lényegét vizsgálva felvetődik a kérdés: mire vezethető vissza a negatív harmónia ötlete? Ismert zenészek, mint Jacob Collier is kötődnek a fogalomhoz, de a történeti áttekintésből kiderül, hogy Steve Coleman alkotta meg magát a kifejezést. Az eredeti elméleti hátterek, levelezések és interjúk egyaránt feltárulnak, rávilágítva a különböző zenei gondolkodók szerepére.
Sor került az elmélet kézzelfogható, gyakorlati alkalmazására is: bemutatásra kerül, miképpen lehet egy akkord vagy egy teljes dal hangjait „negatívvá” alakítani a kvintkör közepén húzott tengely mentén. Az eltolódások érdekes módon teljesen megváltoztatják a zenei karaktert — a dúr mollá, a minornak induló rész pedig derűssé válik, vagy fordítva.
A témához kapcsolódóan a klasszikus/inverziós zeneelméleti fogalmak felvetése is megjelenik, felmerül, mennyiben rokon a negatív harmónia ezekkel a régi módszerekkel. Felmerül a gyakorlati alkalmazhatóság kérdése is: vajon csak teoretikus kaland-e mindez, vagy valóban széles körben alkalmazható eszköz lehet jazz-, pop- vagy klasszikus zenékben?
