Az internet és a közösségi média megváltoztatta olvasási szokásainkat: miközben figyelmünk egyre töredezettebb, a könyvkiadók mégis rekordeladásokról számolnak be, különösen a TikToknak köszönhetően. Ugyanakkor paradox módon az emberek átlagosan mégis kevesebb könyvet olvasnak el évente.
A járvány idején rengetegen kerestek menekülést, közösséget és beszélgetést a könyvekről – mindezt a TikTok platformon. Ez egyfajta új, digitális könyvklub-élményhez vezetett, ahol már nem a könyvesboltok, hanem bárki lehet „véleményvezér”.
A BookTok-jelenség rengeteg új problémát is felszínre hozott. Egyre többször merül fel, hogy valójában ki mennyit olvas, és mennyire lett „divatkellék” egy könyv, vagy maga az olvasói életstílus. Sokan már inkább identitásként tekintenek az olvasásra, ahol az egyes könyvek, márkák és trendek státuszszimbólummá váltak.
Az algoritmusok sajátosságainak köszönhetően néhány könyv szinte futótűzként terjed, míg régi klasszikusok háttérbe szorulnak. Egy-egy érzelmes vagy szenzációhajhász videó akár a bolti kínálatot is képes befolyásolni, miközben a tartalomgyártók folyamatos nyomás alatt állnak, hogy naponta újdonságokkal jelentkezzenek.
A videó izgalmas kérdéseket vet fel a könyvpiac jövőjével kapcsolatban: meddig lesz fenntartható ez a mennyiségi szemlélet, mi lesz a könyvek minőségével, és milyen hatása lesz, ha egy platform, például a TikTok, maga is belép a kiadók közé?
