A Nap hatalmas, izzó gömbként működik, amelynek felszíne állandó mozgásban van. Szelek, mágneses viharok és kitörések befolyásolják a Föld teljes rendszerét, de még ma is csak részben értjük a Nap és bolygónk összetett kapcsolatát.
Tudósok új módszerekkel vizsgálják, hogyan hatnak a naptevékenységek, például a napfoltok, a mágneses viharok vagy a napból érkező sugárzások az időjárásunkra és éghajlatunkra. Felmerül a lehetőség, hogy a Nap akár múltbéli klímaváltozásokat is kiválthatott – például a kis jégkorszak idején, amikor a napfoltok szinte eltűntek, és a Föld lehűlt.
Laboratóriumi kísérletekben, űrszondák segítségével és természetes archívumok – fatörzsek, jégrétegek, barlangi képződmények – elemzésével kutatják, hogyan alakult a naptevékenység az elmúlt évezredekben, és ez milyen hatással lehetett a globális időjárásra.
Nem csupán a Nap közvetlen sugárzása, hanem az ultraibolya fény kibocsátása, a kozmikus sugárzás vagy éppen a mágneses mezők szerepe is szóba kerülhet. Több elmélet is felmerül, amelyek szerint ezek együtt alakíthatják a földi klíma szélsőségeit. A tudósokat különösen az izgatja, hogy vajon a Nap változásai a jövőben is befolyásolhatják-e a globális felmelegedést?
