Miért tűnhet a neurobiológia megbízhatóbb alapnak az emberi viselkedés értelmezéséhez, mint a filozófia vagy a pszichológia? A beszélgetés ennek a kérdésnek jár utána, bemutatva, hogyan adhatnak a nyers biológiai mechanizmusok általánosabb magyarázatot az emberi teljesítményre, amelyek mindannyiunk számára működhetnek.
Nagy szerepet kapnak a modern agykutatás eszközei, például az fMRI és EEG, valamint az ezekkel szerzett tudás, miszerint az agy főként egymással együttműködő hálózatokként (ún. funkcionális hálózatok) működik, nem csupán elkülönült agyterületek összességeként. Felmerül az is, hogy bizonyos viselkedési formák – például a félelem, az önuralom vagy a tanulás – több agyterület összehangolt együttműködésén múlnak.
Egy érdekes gondolat, hogy a csúcsteljesítmény („peak performance”) elérésének titka az, ha biológiánkat a szolgálatunkba állítjuk, nem pedig hagyjuk, hogy akadállyá váljon. Az előadó megvizsgálja a motiváció, tanulás, kreativitás és flow mögött húzódó biológiai rendszereket, és felteszi a kérdést: vajon ezek feltérképezésével általánosítható recepteket találhatunk a sikeres teljesítményhez?
