A film sokoldalúan közelíti meg a pénzügyi válságok témáját, felvetve, hogy a pénzügyi rendszer az évtizedek során hogyan vált a gazdaság urává, miközben a társadalom többsége egyre inkább kiszolgáltatottnak és elveszettnek érzi magát az állandó bizonytalanságban. Történelmi példákon keresztül mutatja be, hogyan ismétlődnek a válságok, a 17. századi holland tulipánmániától kezdve a 2008-as amerikai hitelválságig, érzékeltetve a ciklikusságot és az államok, kormányok nehézségeit a stabilizációban.
Fókuszba kerül a pénzügyi szektor átalakulása, amikor a hitel és a bankok a társadalmi jólétet szolgáló szerepükből önálló, saját érdekeiket követő, bonyolult rendszerré váltak. Megismerhetjük, hogyan veszítette el a politika a kontrollt a pénzügyek felett, és miért nőtt a távolság a hétköznapi emberek és a magas pénzügyek között. Az árnyékbankok, adóparadicsomok és pénzügyi lobbyk világának leleplezése rávilágít arra, mennyire nehéz átláthatóvá és igazságossá tenni a globális pénzrendszert.
A társadalmi következmények, például a munkanélküliség, társadalmi elégedetlenség, politikai instabilitás és növekvő vagyoni különbségek mellett hangsúlyt kap a klímaváltozás pénzügyi aspektusa is. Megjelennek az új kihívások: vajon a pénzügyek lehetnek-e az ökológiai átállás motorjai, vagy csak fokozzák a kríziseket?
A narratíva foglalkozik azzal is, hogy miként változik a pénzügyi szektor belülről – több női vezető, új kommunikációs és oktatási fórumok jelennek meg, emellett a technológiai vállalatok (például Facebook és Apple) banki szerepvállalásának lehetőségét is felvillantja a közeljövő kihívásaként.
Az alkotás számos kérdést vet fel: Miért maradnak büntetlenül a felelősök? Hogyan lehetne fokozni az átláthatóságot és az erkölcsi felelősséget? Vajon a polgári részvétel képes lehet befolyásolni az egyre összetettebb pénzügyi világot, vagy örökké csak passzív szemlélői maradunk a „következő válságnak”?
