A film a modern történelem egyik legkülönlegesebb jogi helyzetét vizsgálja: soha korábban nem fordult elő, hogy egyszerre több hivatalban lévő államfő ellen legyen érvényes nemzetközi elfogatóparancs, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki.
Az alkotás bemutatja, hogyan kerültek olyan vezetők, mint Vlagyimir Putyin (Oroszország), Benjamin Netanjahu (Izrael), Hibatullah Ahundzáda (Afganisztán) és Min Aung Hlaing (Mianmar) ilyen helyzetbe, illetve hogyan reagált a világ és az érintett országok ezekre a vádakra. A részletekbe menő elemzés érinti a jogi, diplomáciai és gyakorlati akadályokat is, amelyekkel az ICC szembesül, amikor államfőket próbál felelősségre vonni nemzetközi bűncselekmények, például háborús bűntettek vagy emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A dokumentumfilm történelmi visszatekintést nyújt az ICC létrejöttéig vezető útról, a második világháborús nemzetközi törvényszékektől kezdve egészen a kortárs válságokig, mint Jugoszlávia, Ruanda, Szudán, Ukrajna vagy a palesztin területek konfliktusai.
Érdekes kérdéseket vet fel a nemzetközi igazságszolgáltatás korlátaival kapcsolatban: mennyire hatékony az ICC, ha a tagállamok sem mindig teljesítik kötelezettségeiket, vagy ha a világ legbefolyásosabb országai (például az USA, Kína, Oroszország vagy Izrael) nem ismerik el a bíróság joghatóságát?
A videó kitekint a hasonló jogi esetekre, például Omar al-Bashir (Szudán) példájára is, valamint foglalkozik a politikai elfogultság vádjával és az ICC-vel szembeni kritikákkal. Külön figyelmet fordít a nemzetközi politika és a jog találkozási pontjaira, valamint a globális morális és jogi dilemmákra, amelyek ezekhez a vitákhoz kapcsolódnak.
