Britannia évszázadokon át tengeri hatalomként élte túl a fenyegetéseket, de a 20. században Németország és Oroszország szorításában új kihívások elé került. Egyszerre kényszerült megbirkózni a kontinentális riválisok törekvéseivel, valamint saját tengeri útvonalainak és szigetelésének fenntartásával.
A II. világháború során Nagy-Britannia és ellenfelei elképesztő geopolitikai sakkjátszmát folytattak, melyben a tengeri blokád, a kereskedelmi útvonalak védelme és a szövetségesek összehangolt stratégiája döntő jelentőséggel bírt. Szóba kerülnek a blokád nehézségei, a német U-bootok fenyegetése, a konvojok fontossága és a technológiai újítások (pl. radar, Enigma megfejtése).
Az előadó megvizsgálja, hogyan változtak az erőviszonyok a hadfelszerelés, az ipari kapacitások és a stratégiai hibák fényében, valamint arra is kitér, hogy milyen tanulságok vonhatók le a modern világpolitikára nézve. A kérdések között szerepel, mennyiben döntötték el a háborúkat az erőforrások fölénye, a stratégiai döntések, vagy épp az ellenfelek hibái, s hogy mit jelent mindez egy ország „győzelme” szempontjából.
Az előadás párhuzamokat von a jelen geopolitikai helyzetével, megvizsgálva, mit jelent ma a szárazföldi és tengeri hatalom viszonya, hogyan korlátozza vagy segíti egy ország lehetőségeit földrajzi helyzete, és hogy az ipari, valamint gazdasági erő még mindig döntő szerepet játszik-e a nagyhatalmi játszmákban.
