A Hermus startup a hiperszonikus repülés területén újít, amely az utóbbi évtizedekben alig fejlődött, miközben Kína és Oroszország jelentős előrelépéseket ért el ezen a téren. Egyedi mérnöki és fejlesztési folyamatok jellemzik őket: gyors prototípus-építést és folyamatos, iteratív tesztelést alkalmaznak, hogy minél hamarabb fizikai termékeket és piaci megoldásokat hozzanak létre.
A cég alapítóját, AJ Pipla-t gyermekkorától fogva lenyűgözte a repülés és a fizika. Útja a Georgia Tech-en át a NASA-hoz vezetett, ahol aerodinamikai és űrhajózási tapasztalatokat szerzett. Későbbi kollégáival együttműködve olyan vállalatot álmodtak meg, ahol a fő fókusz a sebességen, illetve annak légi hadviselésbeli előnyein van.
A vállalat fő célja a hiperszonikus repülés költséghatékonyabbá és újrahasználhatóvá tétele. Az eddig bevett állami finanszírozás helyett a magántőke gyorsabb innovációt tesz lehetővé, és nagyobb rugalmasságot biztosít a fejlesztési folyamat során. Mindehhez jelentős kockázati tőkebevonás is kapcsolódott, amely új utakat nyitott a védelmi technológiák piacán.
Személyi stratégiájuk eltér a megszokottól, ugyanis nem csak a hagyományos repülőgépipari szakemberkörből merítenek; a rakéta- és műholdipar tapasztalatát is beemelik. Mindeközben a filozófiájuk szerint a szkeptikusok kritikái inspirációként szolgálnak, hogy mindig eredményeket mutassanak fel, ne csak terveket és ígéreteket.
Feltárulnak a hiperszonikus technológiák gyakorlati fejlesztésének rejtett buktatói, mint például a finanszírozás, a gyártási kihívások és a katonai alkalmazás követelményei. Vajon lehetséges-e új korszakot indítani az utasszállításban vagy a katonai repülésben, ahol a sebesség újra az első helyre kerül?
