A napelemek teljesítménye gyakran éppen a legmelegebb időszakokban csökken drasztikusan, hiszen a hőmérséklet növekedése akár 18%-os hatékonyságcsökkenést is okozhat. Ez különösen problémás a sivatagi körülmények között, ahol a legnagyobb naperőművek épülnek.
Ezt a kihívást a kutatók a természet segítségével kívánják megoldani: a hidrogél technológia, amely az emberi izzadáshoz hasonló párologtatásos hűtést tesz lehetővé, forradalmi lehetőségeket kínál. A hidrogélek éjszaka vizet szívnak fel a levegőből, amelyet nappal, a forró órákban fokozatosan elpárologtatva hűtik a napelemeket.
A VISTEC és KAUST kutatócsoportok komplex, rétegzett hidrogél-megoldásaival, valamint azzal, hogy különböző éghajlatokon, például az Arab-sivatagban és az észak-amerikai télben, is vizsgálták a technológia hatékonyságát, az ipari alkalmazás egyre közelebbinek tűnik.
Az új fejlesztések nemcsak az azonnali hatásfok javulást, hanem a panelek élettartamának jelentős meghosszabbítása révén is hosszú távú megtérülést ígérnek. Azonban felmerül a kérdés: mennyire valósítható meg ipari méretekben, hogyan birkózik meg a szélsőséges időjárással, és biztosítható-e a tartós teljesítmény akár évtizedeken keresztül?
A hidrogél hűtési technológia útja tehát még sok kérdést vet fel a tömeges bevezethetőség, gazdaságosság és tartósság terén – ám a laboratóriumtól a valódi üzemekig ívelő kezdeti sikerek bíztatóak.
