Elképzelted már, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú, és a Mount Everest sem a legmagasabb pont bolygónkon? Az emberiség története során a földrajz és a tudomány világában már az ókorban is vitatéma volt a Föld formája. Azóta azonban felismertük, hogy a Föld egy úgynevezett lapult gömb, amelynek alakját a bolygó forgása, tömegeloszlása és különböző felszíni formái – vulkánok, hegyek és völgyek – befolyásolják.
De honnan tudhatjuk, mennyire forró a Föld középpontja, ha ilyen keveset tudunk a bolygó belsejéről? Mérnöki bravúrok, mélyfúró projektek, valamint szeizmikus hullámok vizsgálata járultak hozzá ahhoz, hogy feltérképezzük a földmag elképesztő hőmérsékletét és szerkezetét. A Föld belső energiája létfontosságú szerepet játszik az élővilág, a mágneses tér és a bolygó működése szempontjából.
A klímaváltozás és a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése olyan extrém időjárási jelenségek lehetőségét vetik fel, mint a hiperhurrikán, vagyis hiperciklon. Ezek a viharok elméletileg végzetes pusztítást okozhatnának, sőt, akár a múltban is hozzájárulhattak tömeges kihalási eseményekhez. Vajon mennyire reális egy ilyen forgatókönyv?
Szóba kerül a földrengések ereje és lehetséges következményei is. Mekkora energiára volna szükség, egyáltalán lehetséges-e, hogy egy hatalmas rengés kettéválassza a bolygót? A videó feltérképezi a természet erőinek határait; a leghosszabb ismert törésvonalak és a földrengések mögötti fizika is szóba kerül.
Végül a hótakaró, a hópelyhek változatos formái és az ezekből kialakuló lavinák is középpontba kerülnek. Meglepő módon a hó szerkezete, hőmérséklete és rétegei kulcsfontosságúak a legveszélyesebb természeti jelenség, a lavina kialakulásában. Melyek ezek a gyenge rétegek, és mi teszi őket halálossá?
