A történelemkönyvekben általában csak a legnagyobb járványokat említik, mint a fekete halál vagy a spanyolnátha, de számos más, kevésbé ismert, mégis pusztító járvány formálta az emberiség sorsát.
Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján például felfedezhető, hogy már 25 000 évvel ezelőtt is végigsöpört az őskori Kelet-Ázsiában egy koronavírus-járvány, amely jelentős nyomot hagyott az emberi génekben. Régi legendákban, például a walesi sárga pestis történeteiben is felsejlik, milyen félelmet és tömeges vándorlásokat váltottak ki ezek a titokzatos kórok.
Japánban a 8. században tomboló fekete himlő egészen a modern korig befolyásolta a társadalmi szokásokat, míg az 1510-es első influenzapandémia brutális tüneteivel és gyógyítási kísérleteivel a régi orvosi elképzeléseket tükrözi. Latin-Amerikában a csak cocoliztli néven ismert, ismeretlen eredetű betegség néhány év alatt az őslakosság nagy részét kiirtotta, látványos tünetei a mai napig találgatásra adnak okot.
A 20. századi USA-ban a Valley Fever nevű gombás fertőzés súlyos katonai és civil áldozatokat követelt a száraz vidékeken, gyakran társult elnyomott csoportokhoz. Napjainkban is egy globális kolerajárvány zajlik, amelyet a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek és a klímaváltozás is súlyosbítanak, és még ma sincs rá kielégítő oltási megoldás a világ szegényebb területein.
