Mindennapi életünk számos pontján találkozhatunk a héliummal, ám kevesen tudják, mennyire nélkülözhetetlen elemről van szó. A történet a világegyetem hajnaláig repít vissza, amikor a hidrogénből kialakult a második leggyakoribb elem, s azóta is szerves része minden csillagnak, beleértve a mi Napunkat is.
Hiába tölti ki a hélium a világegyetem egynegyedét, a Földön kifejezetten ritka és gyorsan fogy. Az okokat keresve előtérbe kerül – hogyan tud kiszökni a bolygóról, miért nehéz pótolni, és miért nincs valós alternatívája. Kulcsfontosságú iparágak, például az űrkutatás, a félvezetőgyártás vagy az orvosi képalkotás (MRI) mind rá vannak utalva, mégis aligha gondolnánk, mennyire sebezhető az ellátásuk, amikor a globális készletek apadnak.
Izgalmas kérdéseket vet fel, hogy egyensúlyba hozható-e a környezetvédelem és az egyre fokozódó kitermelési igény, valamint hogyan döntenek a földtulajdonosok, ha a földjük alatt héliumkincs lapul. Sőt, egy hagyományos amerikai egyetemi focimeccs közösségi mozzanata is új megvilágításba került a hiány miatt.
További kérdések is felmerülnek a jövő kapcsán: lehet-e a hélium-3 az új energiaforrás, és hogyan indította be ez a lehetőség a holdbányászatért folytatott új űrversenyt? Az USA és Kína már versenyez, hogy holdporból nyerjék ki a hélium-3-at, ami a fúziós energia reményévé válhat.
