A Masters of the Universe legújabb moziváltozata idén került a mozikba, hosszú fejlesztési folyamat és stúdióváltások után. Az alkotók olyan klasszikus karaktereket elevenítenek fel, mint He-Man, Skeletor és a legendás társak, miközben a történet részben a Földön, részben Eternia bolygóján játszódik.
Az új film rendezéséért Travis Knight felel, aki stop-motion animációs munkáiról ismert, a forgatókönyv Chris Butler és több olyan szerző közös munkája, akik már sikeres képregény-adaptációkon és animációs projekteken dolgoztak. Izgalmas kérdés, hogyan idézi fel és milyen módon alakítja át a film az eredeti rajzfilmsorozat hangulatát, karaktereit, és mennyire sikerül közönségbarát poénokkal modernizálni a történetet.
A főgonoszt, Skeletort ebben a verzióban Jared Leto alakítja, akinek figurája folyamatosan váltogat a komikus és a fenyegető oldal között, míg He-Man szerepében Nicholas Gallatine tűnik fel, aki száműzetésben élő hercegként kénytelen újra szembenézni múltjával. A történet során visszatérnek régi szereplők, köztük Tila, Ramman, Mechanck, Cringer és Fisto, miközben a jó és rossz erői között ismét elkerülhetetlenné válik az összecsapás.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a nosztalgikus visszatekintés és a mai fiatal közönség igényei között, mennyire sikerült a karaktereket és a világhű vizuális elemeket átültetni a nagyvászonra, és hogy a komikus, önreflektív hangvétel erősíti vagy gyengíti-e az eredeti He-Man-mítoszt. Emellett érdekes megfigyelni, mikor működnek igazán a karakterdinamikák vagy éppen mikor uralkodik el a poénkodás, illetve mennyire tud újat nyújtani egy több évtizedes franchise ma, amikor a közönség már jóval kifinomultabb elvárásokkal ül be egy mozifilmre.
