A magas sávszélességű memória, azaz HBM, kulcsfontosságú erőforrássá vált a mai félvezetőiparban, de gyártókból kevés van, így hamar kielégítik az egész éves keresletet. Felmerül a kérdés, hogyan juthatnak hozzá új szereplők ehhez az alapanyaghoz, és milyen helyeken bukkannak fel váratlanul ezek a modern chipek.
Az ISSCC nemzetközi konferencián számos iparági nagyvállalat, például az AMD, az Intel, a Samsung és az IBM képviselői számoltak be fejlesztéseikről. Ezeken az eseményeken azonban rövidebb, érdekes témák is elhangzanak, amelyek révén bepillantást nyerhetünk a háttérfolyamatokba. Az egyik ilyen előadást egy volt Intel-architektúra fejlesztő, France Pier Noel tartotta, aki ma már a Mercedes önvezető autózási chipjeinek fejlesztésén dolgozik.
Az új, autóipari önvezető SoC létrehozása teljesen más szempontokat és szigorúbb szabványokat igényel, mint más elektronikai eszközök: míg egy laptopnál egy meghibásodás miatt legfeljebb újra kell indítani a készüléket, addig az autóknál emberéletek múlhatnak a biztonságon és a redundancián. Emiatt kiemelt figyelmet kapnak a meghibásodás-tűrés, a szegmensek elszigetelése és az ASIL minősítések, amelyek együttesen biztosítják a megfelelő működést.
Külön érdekesség, hogy a bemutatott MSOC processzorban HBM memóriát alkalmaznak, mert egyedül ez képes megfelelni azoknak a biztonsági és teljesítménybeli követelményeknek, amelyeket az autóipari szabványok elvárnak. Ez felveti a kérdést: vajon eddig minden önvezető chip megfelelt ezeknek a szinteknek? További gondolkodnivaló, hogy ha minden prémium autóba ilyen HBM-es chip kerül, van-e elég ilyen memória a piacon? Hosszabb távon az ipar egésze számára jelenthet kihívást a megfelelő ellátás és a kapacitásbővítés.
