Az alkotó egy újonnan kialakított kerti irodai/stúdió helyiségét mutatja be, amelyet főként azért hozott létre, hogy a házban lévő helyszűkét megoldja, és egy különleges technikai teret alakítson ki videózásra, hi-fi rendszer telepítésére és további kreatív ötletei megvalósítására.
Felsorolja azokat a régi próbálkozásokat és kompromisszumokat, amelyekkel a házában próbált átmeneti házimozi rendszert kialakítani. Szóba kerülnek a különféle típusú projektorok, a vetítőtávolság (throw distance) problémája, valamint a textil- vagy motoros vetítővásznak hátrányai és az, hogy ezek mennyire érzékenyek a helyiség, bútorzat és a vászon típusának változására.
Személyes tapasztalatai alapján részletesen kitér az ultra rövid vetítési távolságú (UST) projektorok előnyeire és hátrányaira, valamint a megfelelő vászon kiválasztásának buktatóira. Megemlíti, hogy az egyszerű, rugalmasan tárolható, de hullámosodó vásznak mennyire leronthatják az élményt, ha az ember UST projektorral próbál dolgozni.
Felmerül az a kérdés, hogy mi jelent nagyobb kompromisszumot: az ideális vetítési feltételek megteremtése vagy a kényelem és az életszerű használat. A szerző saját fejlődési útján mutatja be, miként változtak az eszközei (projektorok, vásznak, hangrendszerek), és hogyan befolyásolta mindezt a lakóhely és a helyiség mérete, illetve elrendezése.
Végül előrevetíti, hogy a számos technikai kihívás ellenére izgalmas, új lehetőségek állnak előtte: friss projektor- és kiegészítőtesztek, amelyek a kibővített stúdiótérben reális, mindennapi körülmények között valósulnak meg.
