Friss fejlemények érkeznek a texasi homestead projektről, ahol a háztulajdonosok egy különleges, 8 hektáros birtokon kezdtek építkezésbe. A területen lenyűgöző az erdős dombvidék; meglepő sziklafalak és néhol titokzatos kőfalak tagolják a vidéket.
A birtokon álló régi parasztház sorsa vált az egyik fő kérdéssé. Az évtizedek óta lakatlan épületet az időjárás, a vadállatok, sőt, időnként gyaníthatóan emberi betolakodók tették élhetetlenné. Több szakértő is megtekintette, de minden remény ellenére sem sikerült megmenteni még az alapzatát sem.
Az elbontás élménye a vártnál sokkal drámaibb és gyorsabb lett; a bontó szakember lenyűgöző hatékonysággal dolgozott. Az épület alkotóelemeit szétválogatták, így a fémek és a faforgács külön gyűjtésre, illetve újrahasznosításra kerülnek.
Közben folytatódik a miniház-projekt is: megújult az alap, felkerült a tető; azonban a folyamatot leginkább a speciális ablakok hosszú szállítási ideje hátráltatta. Végül megérkeztek a hatalmas ablakok, de az installálás előtt még sok a kihívás.
Felmerül a kérdés, hogyan élik meg az alkotók ezt a kettősséget: amikor utaznak, hiányzik a ház, ám amikor dolgoznak rajta, hamar elfáradnak, és újra utazni vágynának. Milyen mentális kihívásokat tartogat az építkezés és a folyamatos újrakezdés?
