Az utóbbi években egyre több szó esik a globális köz- és magánszféra együttműködéséről, amely új hatalmi struktúrákat hoz létre, miközben a nyilvánosság szinte semmit sem tud a háttérben zajló folyamatokról. A pénzügyi, politikai és technológiai elit szerepe kiemelkedő: pénzintézetek, multinacionális vállalatok, valamint a neves nemzetközi szervezetek közösen formálnak világméretű szabályokat.
Ebben a rendszerben a hagyományos nemzetállami irányítás háttérbe szorul, helyette pénzügyi szereplők – köztük nagybefektetők és bankárok – irányítják a politikát, gyakran zavaros, átláthatatlan partnerségeken keresztül. Felvetődik a kérdés, vajon a közszféra korrupciója után a magánszféra uralma mennyiben jelent valós alternatívát, ha ugyanazok a szereplők ülnek minden oldalon.
Különös figyelmet kapnak a fenntartható fejlődési célok, a karbonkredit rendszerek, valamint az új digitális pénzügyi eszközök megjelenése. Ezek az innovációk mögött ugyanazok a pénzügyi körök állnak, akik korábban világgazdasági válságokat idéztek elő. A digitális pénz, a tömeges megfigyelés, a mesterséges intelligencia-alapú kockázatelemzés és a műholdalapú karbonkövetés mind abba az irányba mutatnak, hogy az egyéni szabadságjogok és a magánélet biztonsága korlátok közé szorulhat.
A videóban több, már ismert személy és szervezet kerül reflektorfénybe: hogyan használják fel a félretájékoztatás, a félelemkeltés technikáit, és milyen mechanizmusokon keresztül csatornázzák át az állami és közvagyont magánkezekbe. Megjelenik a geopolitikai összefonódások kérdése is, különösen Latin-Amerikában és a fenntartható fejlődés új piacain. Miként fonódik össze a klímavédelem retorikája, a tőkepiacok érdekei, valamint a digitális megfigyelési rendszerek kiépítése?
