A kognitív sémák láthatatlanul alakítják döntéseinket és viselkedésünket hétköznapi helyzetekben, mint például amikor orvoshoz megyünk vagy étteremben rendelünk. Ezek a belső forgatókönyvek egyszerűsítik a mindennapi életet, ugyanakkor korlátozhatják a lehetőségek felismerését, különösen, ha fontos élethelyzetekről van szó.
A Sequel Script mechanizmusa miatt gyakran választjuk ugyanazt a mintát munkahelyi, magánéleti vagy párkapcsolati döntéseink során – sokszor érezzük úgy, hogy következő lépésünknek összhangban kell lennie előző döntéseinkkel. Ez a folytonosság iránti igény megnehezíti az új irányok vagy váratlan lehetőségek felfedezését.
A Crowdpleaser Script során elsősorban mások – családtagok, barátok, kollégák – elvárásaihoz igazodunk, anélkül, hogy saját vágyainkra figyelnénk. Ez a megfelelni vágyás gyakran eltakarja azt, hogy valójában mi tenné boldoggá az embert.
Az Epic Script a társadalom által ünnepelt nagyratörő célokat állítja középpontba, így azt az érzést kelti, hogy a „kis”, egyszerű élet kevésbé értékes. Az emberek hajlamosak mindenáron egy nagy, szenvedélyes célt keresni, miközben figyelmen kívül hagyják az önmagában is értékes, hétköznapi pillanatokat.
A videóban izgalmas kérdéseket tesznek fel: Hogyan ismerhetjük fel saját, automatikussá vált forgatókönyveinket? Miként dönthetjük el, hogy a saját utunkat járjuk, vagy csak követjük a múltbeli mintákat, a többség elvárásait? Hogyan találjuk meg a valódi kíváncsiságot a társadalmi nyomás helyett?
