Az interjú során a középkori történelmi események feldolgozásának kihívásai kerülnek középpontba, különös tekintettel az 1066-os eseményekre és a Harold vs. Vilmos konfrontációra. A beszélgetés rávilágít arra, mennyire nehéz hitelesen ábrázolni a korszak karaktereit, akik mögött kevés hiteles forrás áll rendelkezésre, és hogy a történelmi narratíva gyakran egyoldalúan vagy leegyszerűsítve jelenik meg az utókornak.
Az alkotók elárulják, miképp próbálták meg kiegyensúlyozottan bemutatni Harold és Vilmos történetét, anélkül hogy kizárólag egyik vagy másik fél nézőpontjára helyezkedtek volna. Kiemelik, hogy az angol és normann változatok közötti ellentétek, a királyi vérvonalak összefonódása, valamint az olyan karakterek szerepe, mint Emma of Normandy vagy Godwin, kulcsfontosságúak a komplexitás megteremtéséhez.
Szóba kerülnek a történelmi filmkészítés művészi szabadságai és korlátai is — hogyan lehet dinamizmust vinni egy alapvetően kaotikus, „rögbiszerű” középkori csatajelenetbe, vagy hogyan lehet valósághűen visszaadni a korszak kosztümjeit, díszleteit. A produkció izlandi forgatási körülményeihez kapcsolódó anekdoták megmutatják, milyen szenvedély és fizikai megterhelés járt a forgatással, például amikor egy színész sérülten vett részt a csatajelenetekben.
Érdekes vita bontakozik ki arról is, hogy vajon mennyire lehet vagy kell eltérni a dokumentált történelmi eseményektől a dramaturgia érdekében, és hogyan befolyásolja mindezt a modern közönség és a történelemrajongók elvárásrendszere. Felmerülnek kérdések a jogos trónörökségről, a történelmi hűség és a művészi interpretáció határvonalairól is.
