Harminc év telt el azóta, hogy a világháló formálni kezdte mindennapjainkat. Az internet felhasználóinak száma a kezdeti pár tízmillióról napjainkra milliárdokra nőtt, miközben a web szinte minden szeglete változott vagy eltűnt. A kezdeti időkben mindenki kedve szerint kalandozhatott – saját weboldalak, az első webkamera, vagy a Geocities kreatív szabadsága jellemezte a netet.
Az első online létezés egyszerre volt játékos és személyes, legyen szó a legendás Space Jam oldalról, a Hotmail függetlenséget szimbolizáló indításáról vagy a Neopets közösségi platformjáról. A vállalatok, mint például a McDonald’s és az Apple, először csak kísérleteztek a webes jelenléttel, de rövid időn belül átvették az irányítást a nagyobb oldalak felett.
Számos mérföldkő formálta az internetet: a közösségi média (MySpace, Facebook), a keresőmotorok (Google), az e-mail szolgáltatók (Hotmail, Gmail), valamint az interaktív tartalmak és flash játékok terjedése. A web egyre inkább kötődött a mindennapokhoz, az emberek elkezdtek pénzt keresni blogírással, majd jöttek a videós platformok, mint a YouTube vagy a Vine.
Mire a mobilinternet és az alkalmazásboltok elterjedtek, az internet használatának módja gyökeresen átalakult. Egyre több tartalom érkezett alkalmazásokon keresztül, a böngésző már csak ugródeszka lett a digitális világ felé. Az online közösségek, platformok – például Twitch, Instagram, TikTok – teljesen új kapcsolódási lehetőségeket nyitottak, miközben egyre több tevékenység zajlott már a weben keresztül: munka, iskola, szórakozás, de még családi események is.
Felmerül a kérdés: elveszett-e az internet személyes és játékos világa, helyet adva az algoritmusok és nagyvállalatok által uralt felületeknek? Hol húzódik a határ önkifejezés és digitális bérlemény között? És vajon visszatérhet-e még az a korszak, amikor a web valóban a felhasználók sajátja volt?
