Ez a kritikus videó alaposan szétcincálja a Happy Gilmore 2 című folytatást, amelyről már a bemutató után sokan sejtették, hogy jócskán alulmarad az első résszel szemben. A beszélgetés során a szereplők kiemelik a filmben tapasztalható nepotizmust, vagyis azt, hogy Adam Sandler ismét családtagjait és barátait halmozza el szerepekkel, akik szerény színészi képességeiket mutatják meg a vásznon.
A DVD-re került folytatás kritikái között felmerül, hogy a film túl sok cameo-t zsúfol össze, így az igazi poénok és egyedi jelenetek helyett nosztalgiára, illetve belsős poénokra épít. Sok esetben úgy érzik, a jelenetek csak akkor működnek, ha a néző ismeri az előző filmet, vagy az adott hírességet. Felmerül az is, hogy a készítők inkább saját magukat és egymást szórakoztatják, semmint a tágabb közönséget.
Érdekes témákat vetnek fel a folytatások természetéről: vajon miért lesznek ennyire laposak a régi, nagy klasszikusok új részei? A sportfilm-elemek eltűnnek, helyüket vadabb, szabálytalan mini-játékok, valamint egy teljesen új „Maxi Golf” szabályrendszer veszi át – mindezt néha érthetetlen és nevetséges CGI effektekkel.
Rámutatnak, hogy az idősebb Happy Gilmore történetvezetése darabos, a viccek ismétlések vagy csak az eredeti filmre való utalások. A családi, baráti szereplők, és a cameo-k mintha öncélúvá váltak volna. Felmerül a kérdés: lehet-e olyan folytatást készíteni, amely megüti az első szintjét, vagy a nosztalgián kívül van-e bármi értéke ezeknek a filmeknek?
