Lélegzetelállító részletességgel mutatja be a Holdat és annak különféle krátereit, felszíni jelenségeit és geológiai múltját. Megismerhetjük, miként fedeztek fel különleges, koncentrikus és aszimmetrikus krátereket, valamint azt, hogy ezek miben különböznek a megszokott krátertípusoktól. Felmerül a kérdés: mik voltak a formájukat meghatározó fő tényezők, és miként alakította ezeket a belső geológiai aktivitás vagy a különböző becsapódási szögek?
Érdekes vizsgálódásoknak lehetünk tanúi arról, miként változik a Hold felszíne időről időre, például földcsuszamlások nyomán a Kepler-kráternél vagy az Apollo-küldetések által rögzített holdrengések révén. A videó külön kiemeli, mennyire fontos a Hold pólusain található vízjég jelenléte, illetve hogy ez a jövőbeli holdi bázisokhoz elengedhetetlen lehet.
A szerző látványos képeket mutat be az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) által készített felvételek segítségével, és rávilágít arra, milyen érdekes optikai csalódásokat kelthetnek a Hold kráterein elhelyezkedő árnyékok, különböző fényviszonyok, illetve a felszín morfológiájának változatossága.
Az összefoglalóban szó esik a Hold és a Föld viszonyáról, a holdjárás periodikusságáról, kiemelten utalva az úgynevezett lunáris nódus ciklusra, amely a tengeráramlások és árvizek intenzitásában is fontos szerepet játszik. A klímaváltozás és a Hold pályamozgásának együttes hatása jövőbeli komoly problémákat okozhat a part menti régiókban.
Felvetődik továbbá az is, hogy hány holdja is van ténylegesen a Földnek: szóba kerülnek a Föld körül ideiglenesen keringő kis aszteroidák és az úgynevezett kvázi-holdak, amelyek pályája különösen izgalmas kérdéseket vet fel az égi mechanika iránt érdeklődőknek. A Hill-szféra, vagyis a gravitációs befolyás területe, és annak hatása bolygók és holdjaik viszonyára is hangsúlyosan megjelenik.
