Több mint nyolcmillió felhasználó telepített egy látszólag ártalmatlan VPN-bővítményt, amelyet még a Google is ajánlott. Kevesen sejtették, hogy az ingyenes szolgáltatás mögött titkos adatgyűjtés rejtőzött: a program képernyőképeket készített minden böngészett oldalról, majd eltitkolva feltöltötte őket, így minden leírt gondolat, privát beszélgetés vagy üzleti adat idegen kezekbe kerülhetett.
Felmerül a kérdés, hol húzódik a határ a szükséges engedélyek és a visszaélések között, és hogy miért kerülhettek ilyen alkalmazások a Chrome Web Store kiemelt bővítményei közé. A biztonságot kereső felhasználók gyakran esnek abba a csapdába, hogy nem olvassák el pontosan, milyen adatokhoz kér hozzáférést egy-egy bővítmény, így adatvédelmük veszélybe kerül anélkül, hogy észrevennék.
Egyes fejlesztők azt állították, hogy a háttérben futó adatgyűjtés kizárólag a felhasználók védelmét szolgálja, ám vizsgálatok alapján ez a magyarázat gyakran megdől. A közösségi visszajelzések, fórumok és biztonsági kutatók hívták fel a figyelmet arra, hogy nem csupán egy-egy VPN-bővítmény, hanem egy komplett iparág épült a titokban történő adatszivárogtatásra.
A történet sokkal messzebbre mutat: világszerte százezrek pénzügyi, egészségügyi és üzleti információi kerülhetnek veszélybe, akár úgy is, hogy a felhasználók maguk adtak engedélyt. Mindeközben a legnagyobb techcégek felelőssége is felmerül, hiszen a szabályozás, ellenőrzés és figyelmeztetés hiánya lehetővé teszi, hogy ezek az alkalmazások folytassák tevékenységüket.
A videó több konkrét példát és újabb típusú online csalásokat mutat be, amelyek rávilágítanak arra, hogy az ingyenes szolgáltatások mögött gyakran az adataink az igazi árucikkek. Érdemes elgondolkodni, hogyan védhetjük meg digitális identitásunkat és magánéletünket a mindennapi online jelenlét során.
