Rengeteg embert érintő kérdéssel indul a videó: vajon fel tudjuk-e ismerni a hirdetések között megbúvó átveréseket? Az alkotó egy olyan újságban akadt hamis, mesterséges intelligencia segítségével generált hirdetésre, amely különféle gyógyulást ígérő tablettákat reklámoz, valós professzorra és újságíróra hivatkozva. Mindezt éppen ott, ahol pár oldallal korábban a lap pont az AI-átverések ellen figyelmeztet!
A narrátor saját tapasztalataival és telefonhívásokkal jár utána, hogy mi is zajlik ezeknek a hirdetéseknek a hátterében. Felhívja a hirdetésben megadott telefonszámot, ahol egy általánosságban beszélő ügyfélszolgálatossal találkozik. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetnek ilyen megtévesztő hirdetések a hagyományos sajtóban, illetve miért nem ellenőrzik őket szigorúbban.
A beszélgetések során kiderül, hogy a „csodapirulák” mellett egyre többféle problémára kínálnak hasonló, átlátszó megoldásokat: tabletták látásra, cseppek hallásra, sőt, akár egyetlen csepp a férfi egészség javítására is. Mindeközben szót ejt a biztonságosabb böngészésről és adatvédelemről is, bemutatva egy erre specializált szolgáltatót.
Kritikusan elemzi az újság álláspontját is, ahol ugyan azt írják, hogy minden hirdetést megkülönböztetnek, de a valóságban nehezen tudják szűrni a csalásokat. Vajon tényleg csak olvasói bejelentés után vizsgálódnak? És mit tehet a fogyasztó, hogyan lehet felismerni a csaló reklámokat?
Felvetődik a kérdés: vethetünk véget a mindent elárasztó csaló hirdetéseknek, vagy csak egy végtelen macska-egér játékról van szó? Mit jelent a fogyasztóvédelem ma, az AI-generált tartalmak világában?
