Texasban a pusztító áradások tragikus következményei kerülnek előtérbe, miután több család megerősítette szeretteik, köztük gyerekek halálát egy nyári táborból Kerr megyében. A tábor elhelyezkedése, valamint az elavult katasztrófatérképek szerepe is előtérbe kerül, hiszen azok nem tükrözik pontosan a modern éghajlati kockázatokat. Felmerül a kérdés: mennyire bízhatnak az emberek a hivatalos figyelmeztetésekben és térképekben?
Az interjúk során szó esik a FEMA, az amerikai katasztrófavédelmi hatóság szerepéről, illetve annak hiányosságairól, valamint a politikai döntéshozók felelősségéről a felkészültségben. Arról is vita folyik, hogy a klímaválság kezelését mennyire nehezíti a tudományos információk elnyomása, illetve a forráselvonások.
Megjelennek összeesküvés-elméletek is, amelyek szerint az időjárást mesterségesen módosítják, s ezek a témák tovább növelik a közbizalmatlanságot a kormányzati szervezetekkel szemben. Felvetődik: hogyan tudna helyi és központi szinten is hatékonyabb lenni a veszélyhelyzeti reagálás a növekvő éghajlati kockázatok árnyékában?