Ausztrália a második világháború alatt nemcsak a frontvonalakon, hanem a hátországban is kivette a részét a háborús erőfeszítésekből. Az ország lakói a szövetségesek, köztük az amerikaiak ellátásán dolgoztak, miközben élelmiszerhiánnyal és szigorú adagolással kellett szembenézniük.
A húsadagolás drasztikusan megváltoztatta az ausztrál étrendet, hiszen korábban a világátlaghoz képest is kiemelkedően sok húst fogyasztottak, különösen marhát, birkát és bárányt. A hiány és a szegényes alapanyagok kreatív főzési megoldásokhoz vezettek, mint például a fűszeres kenguruhúsból készült ételek, amelyek egykor háttérbe szorultak, de újra előkerültek vidéken.
A mindennapi élet nehézségeit tovább súlyosbította a tea, a cukor és a vaj adagolása. Ez arra ösztönözte a lakosságot, hogy alternatív hozzávalókat, például sajtkrémet, zöldségeket vagy élesztőkivonatot (Vegemite) használjanak.
A munkaerőhiányt különféle intézkedésekkel próbálták kezelni, például a nők vidéki munkára toborzásával (Australian Women’s Land Army) vagy internáltak és hadifoglyok foglalkoztatásával a mezőgazdaságban. A háborús évek után az élet visszarendeződése, különösen a nők szerepének változása is új társadalmi kérdéseket vetett fel.
Az amerikai katonák jelenléte, valamint az alternatív húsfélék és élelmiszerek népszerűsége tartós átalakulásokat indított el az ausztrál étrendben, miközben továbbra is az ételek és hozzávalók kreatív felhasználása maradt a túlélés kulcsa.
