A gyűjtők egyre gyakrabban szembesülnek azzal a dilemmával, hogy mit tegyenek, ha megtelt a kiállítási helyük, de újabb előrendeléseik érkeznek. A beszélgetésben többen elmondják, hogyan válogatnak a szeretett darabok között, és milyen szempontok alapján döntenek nemcsak az eladás, hanem a tárolás mellett is.
Felmerül, hogy a hely maximalizálása és a kreatív tárolás segíthet meghosszabbítani a gyűjtés élményét anélkül, hogy meg kellene válni értékes daraboktól. Egyesek dobozokban, raktárban helyezik el a kevésbé kedvelt darabokat, mások inkább a polcváltoztatást, szobák átrendezését preferálják.
Az is szóba kerül, hogy miként alkalmazkodnak a gyűjtők a változó prioritásokhoz, például az új, ismertebb művészektől származó darabok vagy limitált szériás különlegességek megérkezésekor. Elgondolkodtató kérdések hangzanak el: mekkora érzelmi töltete lehet egy-egy tárgynak, amikor eljön az idő, hogy megváljunk tőle?
Természetesen a közösségi impulzusok sem maradnak ki: ha más gyűjtő érdeklődik egy relikvia iránt, az új szemszögből világíthatja meg, mennyire ragaszkodunk hozzá valójában. A csoport tagjai megtárgyalják a „rotációs” rendszert is, amelyben a darabok időszakosan cserélődnek a kiállított kollekcióban.
