Robbanékony tempójú retro programozás kerül középpontba: a klasszikus Commodore 64-en futó „10 PRINT” program új, gyorsabb változatait hasonlítja össze Robin, inspirációként David Murray (The 8-Bit Guy) munkájával. A sebesség és a programhossz különös viszonyára is kitér, például arra, hogy a hosszabb kód időnként gyorsabb működést tesz lehetővé.
Felmerül a kérdés, mit lehet optimalizálni: a programméretet vagy a sebességet, illetve mikor jár kompromisszummal a dizájn. Robin saját méréséhez speciális BASIC-kiterjesztést, a Benchmark Basic-et használja, amivel precízen mérheti a különböző megoldások futásidejét. Külön érdekes az, ahogyan a SID chip zajgenerátorát kreatív módon hasznosítják valóban véletlenszerű labirintusminták generálásához.
A gyorsaság kulcsa a programban a 256 karakter variáció előzetes kiszámítása és eltárolása, ami jelentős induló késedelmet okoz – viszont futás közben óriási sebességnövekedést jelent. Kipróbálásra kerül a „bruteforce” és az „intelligens” (divide and conquer) táblázatgeneráló változat is, sőt Robin egy még gyorsabb, extrém adatbázisos megközelítést is bemutat. Felvetődik a kérdés: melyik módszer adja a legjobb kompromisszumot egyedi hardveren, és mennyire lehet még tovább gyorsítani ezt a játékos BASIC-programot?
