A halálos gyilkos galóca, vagyis az Amanita phalloides, egy látszólag ártalmatlan kinézetű, de rendkívül veszélyes gomba, amelyet gyakran összetévesztenek ehető fajtákkal. Belső mérgei miatt felelős a mérgező gombás halálesetek 90 százalékáért világszerte, így nem véletlenül rettegett a gombagyűjtők körében. Eddigi tudásunk szerint már egy fél példány is képes megölni egy embert.
Történelmi beszámolók szerint a gyilkos galóca olyan híres személyek haláláért is felelős lehetett, mint VII. Kelemen pápa vagy Claudius császár. Mérge főként az amatoxin nevű anyagból származik, ami az emberi szervezetben visszafordíthatatlanul károsítja a májat és a veséket, sőt még hőkezeléssel sem hatástalanítható.
Érdekes kutatási kérdések is felmerülnek a videóban: vajon miért fejleszt a gomba újabb és újabb mérgeket? Lehet, hogy ezek a toxinok elsősorban nem is az emberek ellen jöttek létre kiváló védekezésül, hanem rovarok vagy egyéb természetes ellenségek elhárítására? Egyes kutatók úgy vélik, hogy a toxinok szerepet játszhatnak a gomba és a fák közötti szimbiotikus kapcsolatokban is.
Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy ahogy a gyilkos galóca új élőhelyeket hódít meg – például Észak-Amerikában és Ausztráliában –, génjeinek bizonyos szakaszai különbözőképpen változnak, így a faj többrétegű, változatos mérgező anyagokat kezd termelni. Ezzel az evolúciós folyamat révén egyre jobban alkalmazkodik és sikeresen terjed.
