Guyana, Dél-Amerika egyik legkevésbé ismert országa, az utóbbi években lenyűgöző gazdasági átalakuláson ment keresztül. Az országot korábban szegénység, politikai feszültségek és instabilitás jellemezte, különösen a két fő etnikai csoport, az indiai származású és afrikai származású lakosság között.
A 2015-ös hatalmas olajfelfedezések drámai változásokat indítottak el. Guyana mostanra több olajat birtokol egy főre vetítve, mint olyan olajban gazdag országok, mint például Kuvait. Ennek következtében villámgyors növekedést tapasztal – 2024-ben a GDP 43,8%-kal ugrott meg. Egy kis, ismeretlen állam rövid idő alatt a világgazdasági figyelem középpontjába került.
Az olajvagyon azonban komoly kockázatokkal járhat. Felmerül a kérdés, hogy Guyana elkerülheti-e a ‘nyersanyag-átkot’, amely számos más ország gazdasági stagnálásához, korrupciójához és instabilitásához vezetett, mint például Venezuelában vagy Kongóban. Kulcsfontosságú, hogy az olajbevételekből származó haszon eljusson az ország teljes lakosságához, és ne csupán a kiváltságos rétegeket gazdagítsa.
Eközben a szomszédos Venezuela területi igényeket támaszt Essequibo régióra, amely Guyana területének 70%-át teszi ki. A katonai fenyegetettség, valamint a globális hatalmak (USA, Oroszország, Kína) beavatkozási lehetőségei feszített geopolitikai helyzetet teremtenek. Guyana a nemzetközi jogi fórumokat választotta konfliktuskezelésre, miközben infrastruktúra-fejlesztéssel, diverzifikációs tervekkel és szuverén befektetési alappal próbál felkészülni az olajboom hosszú távú kezelésére.
